2013. március 5., kedd

bulik / shows




Vannak, akiket a black metal nem a hozzákerekített körités miatt fog meg, hanem egyszerűsége, gonoszsága, meditatív primitívsége által. Ilyenkor fordulhat elő, hogy egy banda nem a megszokott (fekete-fehérre festett) arculattal es szövegvilággal, mégis a műfaj által erősen megihletett zenével, olyan dolgot hoz létre, amelynek üzenete ugyan valahol talalkozik egyes black csapatok természetközeliségével, ugyanakkor telítve van politikával és filozófiával. Hasonló csapatként talán
a Wolves In The Throne Room jutna az eszünkbe, de ők nem annyira direktek, mint a március 28-án Budapestre latogató, svéd Seeds In Barren Fields.
Az északi srácok egy veganizmust, anarchizmust és természetvédelmet propagáló, politikus csapat,akikre a black metal mellett a `90-es evek végén felbukkanó new-school hardcore csapatok, illetve az aktivista bandák, mozgalmak üzenetei is hatottak. Bandcamp oldalukon meg lehet hallgatni eddigi anyagaikat, amelyek között szerepel egy split az amerikai Peregrine-nel (aktivista apokaliptikus metal Amerikából, alapítója az anarcho-primitivista Kevin Tucker), valamint a cseh Marnost-tal (Gattaca tagok projektje), illetve nagylemezük a „Sounding the Siren Song in Vain”.
Ha érdekel milyen keserűséggel tudják üzeneteiket továbbítani, milyen mélységekbe tudnak gonosz zenéjükkel taszítani, akkor gyere el március 28-án fél kilencre a Trafikba (nyolcker, Mikszáth Kálmán tér 2.), ahol a svédeket két új budapesti zenekar társaságában nézheted meg. Az estét a szárnyait próbálgató, friss (ugyanakkor sok tapasztalt arcot felvonultató, többek között ex-Torn from Earth, Think Again, Unheard Call, Lépéselőny tagokból álló) csapat, az Exterminating Angel nyitja, akiknek már a neve (Bunuel film, illetve Catharsis számcím) is sokat elárulhat a stílusukról. Alig várom, hogy élőben is meghallgathassam crustmetal opuszaikat. Utánuk Oroszország legaddiktívabb és legkeményebb drogja, az óbudai Krokodil következik, akik szinten crusty, grindy és d-beat témakat vegyítenek metálos részekkel és elég faszául csinálják. Vigyázz, nehogy rájuk kapj, mert húsba
marnak! 



Újra Budapestre érkezik Franz Nicolay. Novella jellegű, történetmesélős szövegvilágát keserédes énekdallamokkal kelti életre, és gitárra, bendzsóra és tangóharmonikára komponált, a punkon jóval túlmutató zenével kíséri.
Franz aktív tagja a New York-i punk/művész színtérnek - többek között játszott a kabaré-punk World Inferno Friendship Society–ben, a the Hold Steady–ben, jelenleg is játszik a balkán-gypsy Guignol–al, illetve alapító tagja az Anti-Social Music–nak. Ezek mellett közreműködött többek között olyan előadókkal, mint a Leftöver Crack, Bruce Springsteen, Against Me, Star Fucking Hipsters, vagy a The Loved Ones. Tavaly pedig nagy volumenű, többek között Oroszországot és Mongóliát is átszelő, turnéja keretében páran elcsíphették májusban, amikor feleségével együtt játszottak Budapesten.
Bár idén egyedül jön, azért így is vonzó lehet sokak számára, hisz új albumát a Do the Struggle-t lesz hivatott bemutatni, amin csakúgy, mint a korábbi lemezeken - a bemutatkozó Major General-on, valamint a 2010-es Luck & Courage-en - elég sok a fogós, magával ragadó dal.
Lokál frontrol viszont, ha megmozgat a Shook Ones/Kid Dynamite vonal a punkban (de ha nem akkor is), érdemes adni egy esélyt a karcos hangvételű, hamiskásan dallamos Fake Shakes-nek, hogy megtudd, hol is lehet a poppunk/hardcore vékony határmezsgyéje.
Ha élőben akarod őket hallani, gyere el március 30-án a Roham bárba (nyolcker, Vas utca 16.), és nézd meg Franzot a vendégzenekar társaságában. 

https://www.facebook.com/events/489709397744068/
http://franznicolay.bandcamp.com/
http://fakeshakes.bandcamp.com/
http://www.facebook.com/franznicolay
http://www.facebook.com/fakeshakesbp



A dzsukhell kollektíva ösztönözné a kedves érdeklődőket április 5-én (pénteken) a RoHAM Bárban megrendezésre kerülő tavaszi eresztésben soron következő DIY bulijára, ami mondhatni a horvát-magyar barátság jegyében zajlana.

Horvát részről mindkét vendégünket Zágrábból üdvözölhetjük majd köreinkben. Stormsilag a néhai Nikad és Don't Mass With Texas (csak, hogy talán hazánkba is eljutott hivatkozásokat említsek) gárdájában edződő férfiakat tisztelhetünk, akik a post-rockot mint fogalmat, inkább a nyersebb punkosabb attitűddel közelítik meg, nem amolyan csilingelős, habos-babos, avagy túl hypeolt, pózerkedés formájába, ellentétben a legtöbb ilyen jelzővel illetett előadók tömkelegével.

Viszont a Cripple And Casino, inkább a punk, az indie, a rock, etc. zenéket értelmezné újjá avagy forgatná magában és adná ki egy kis Pretty Grils Make Graves után érzettel az amúgy igen nyers, és zajos dallamokat amit hol dallamos, vagy karcos, ordibálós női vokállal fűszereznek.

Ezzel szemben a magyar kontingens hasonló felállással de mégis valahol eltérő megközelítéssel reflektál ugyanazokat érintő kultúrkérdésekben.

Mivel vegyük csak a győri származású őszinte, szintén punkos hangulatú de igen sok rétű megnyilvánulású Rosa Parks-ot akik a post-rock kérdésre adnak egy amolyan ungarichse választ, avagy a 40 Days akik az indie kultúrképre adhatnak egyfajta reakciót hogy nekünk baszki ez a dream pop ide haza... amit különben a híres neves Recorder magazin is megénekelt róluk!

Tehát várunk mindenkit szeretettel!

http://www.facebook.com/events/136022696574305/
http://storms.bandcamp.com/
http://crippleandcasino.bandcamp.com/
http://rosaparkshun.bandcamp.com/
http://40days.bandcamp.com/